Településünkről

A település történetét 1930-tól ismerjük és számítjuk pontosan, de az ez előtti időkből is vannak forrásaink.

A település régi neve Muth puszta volt, melynek határában húzódott a Sopiane- Aquincum, azaz a Pécs- Székesfehérvár út. Muth puszta ebben az időben királyi birtok is volt. Az 1333-as okmányok szerint Muth puszta nagyobb település lehetett, kolostorát és Miklós nevû papját a feljegyzésekből ismerjük. Később a Zichy grófok birtokában volt a terület.

Lakói jobbágyok, béresek, cselédek voltak, a lakosság összetétele és száma szinte állandóan változott a háborúk és a földesurak terhei miatt, ugyanis ezeket nekik kellett kiizzadniuk a földből. Ha nem sikerült, tovább álltak. Muth puszta a középkortól a török időkig is élő település volt, 1572-ben a simontornyai szandzsák fejadó- összeírásában még 10 családfővel szerepel, de a török kiûzésének idejére teljesen elpusztult, s a 18. században nem is telepítették újra, csak a neve maradt fenn és uradalmi pusztaként említik. A község alatt valószínûleg török kori pincerendszer húzódik. A község egyik legrégebbi épülete, amely ma óvodaként funkcionál 1888-ban épült, úgyhogy ebben az időben már biztosan lakott volt a terület.

A lakosságot az 1905-ös arató- és cselédsztrájkmozgalom is érintette. A település község- rangját tekintve kialakulása az 1930-as évekre vezethető vissza. A falu őslakosai és alapítói, a jászok 1930-ban telepedtek meg ezen a helyen. A gazdasági válság idején Jászárokszállás már nem tudta eltartani népes lakosságát. Családokat kellett az ország más részeibe áttelepíteni, hogy számukra életteret biztosítsanak. 1930. október 5-én a reggeli mise után 80 család indult el Jászárokszállásról a Dunántúlra. A vasútállomáson muzsikaszó és az árokszállási plébános búcsúztatta a síró- rívó szülőktől, otthontól elszakadó embereket. A letelepedett jászok magtárakban, barakkokban, földbe vájt sárkunyhókban laktak. 52 éves részletre földet kaptak, ki- ki mennyit kért. Az 1931-es év keservesen indult: sok gyerekkel, idegen házakban. A férfiak, családfők az iregszemcsei uradalomba mentek dolgozni, viszont a tavasz beköszöntével az itthoni földeket is mûvelni kellett, tehát nem volt könnyû az élet. 1945-től megindult a fejlődés: megalakult a földosztó bizottság, megindult a személyszállítás vonattal ill. autóbusszal; 1948-ban megalakul az első kisbérlő szövetkezeti csoport.

1949-ben lesz Muth pusztából Nagykónyi- kulcsármajorral egyesülve előbb ideiglenesen Jásztelepszállás, végül Újireg. Az államosítás után, 1949-1972 között a Béke MgTSZ, valamint a Tamási Állami Gazdaság adott munkát az itt élőknek. Újireg fejlődésében a ’70-es években nagyfokú visszaesés következett be, a kis község elveszítette önállóságát. A tsz 1973-ban egyesült az iregszemcsei Új Élet TSZ-szel, mely később az

Egyetértés TSZ nevet vette fel. A körzetesítési politika a helyi tsz után az iskolát, majd a helyi tanácsot szüntette meg. A község 1973-1990 között Iregszemcse társközsége volt.
1990-ben új lehetőség kínálkozott a kis lélekszámú települések előtt. Az ország legkisebb települése is megválaszthatta a saját önkormányzatát. Így történt ez Újiregen is. Az itt élő emberek maguk dönthettek saját sorsukról. A vezetőség úgy határozott, hogy önálló jegyzővel hivatalt alakít, és saját maga veszi kezébe a kis közösség irányítását. A helyi önkormányzat a választást követően pályázati lehetőségekhez jutott. A község azóta példát mutatóan fejlődik, alig másfél évtized alatt képe teljesen átformálódott. Az egykori Zichy kúriából nagy beruházással Faluház épült, környékét parkosították; a község valamennyi utcája szilárd burkolatot kapott (90 %-ban); a temetőt és környékét, valamint a ravatalozó épületét felújították, itt emlékmûvet is állítottak a II. világháborúban elesett újiregiek tiszteletére; közösségi gyûjtésből helytörténeti múzeumot létesítettek; a községi óvoda épülete teljes felújítás után várja kis lakóit, konyhája a rászorulók étkeztetését is megoldja; a katolikus hit megőrzésének példája az 1993-ban épített templom; a rendezvények lebonyolítására szabadidőparkot alakítottak ki; a vezetékes földgáz kiépítése a falu értékét nagyban növelte, és még számtalan dolgot vitt véghez az önkormányzat – természetesen a lakosság segítségével és egyetértésében – mely az 1930-as magtárak és cselédbarakkok helyén 2004-re egy szép, virágzó községet formált.

 

Újiregi Civil Szervezetek :

Újireg Közösségéért Egyesület (Ú.K.E)

Cél szerinti leirás:
Pályázatok beadása a falu fejlesztésének, lakói céljainak magvalósítására. Kulturális rendezvények szervezése, gyerekek táboroztatása, kirándulások lebonyolítása. Hagyományőrzés, jászokkal való kapcsolattartás. Rászorulók segítése, élelemosztás. Környezetünk megóvása fejlesztése. Minden egyéb, a falu javát szolgáló kezdeményezés támogatása, megvalósítása.
Elnök: Gáborné Kóczián Nikolett
Székhely: 7095 Újireg Szabadság u 20.
Adószám: 18657339-1-17
Az egyesület hivatalos facebook oldalán friss információk a szervezet működésével,  és rendezvényeivel kapcsolatban.

Újireg Közösségéért Egyesület
7095,Újireg Szabadság út 20.
Adószám:18657339-1-17
Bank:70900017-10116584

 

 

 

Újiregi Baráti Kör

Cél szerinti leírás:
Baráti, emberi kapcsolatok ápolása közösségi életben, egészséges életmód megismerése és egészséges életmódra nevelés, egészség megőrzése, kulturális programok szervezése, jász hagyományok és kultúra ápolása, jász múlt megőrzése, egyházi és egyéb közösséggel való kapcsolattartás.

Elnök: Fazekas Ferencné
Székhely: 7095 Újireg, Jász u 13.
Adószám: 18733664-1- 17

Újiregi Cigányok Szervezete

Elnök:Orsós Endréné
Székhely: 7095, Újireg, Jász u 10.
Adószám: 18862045-1- 17

Az Újiregi roma kisebbség összefogása számukra programok szervezése.

“David Rigert” Súlyemelő és Szabadidős Sportegyesület

Cél szerinti leírás:
A súlyemelő, erőemelő, crossfit, TRX, sumo és szabadidős sport működésének elősegítése, a fejlesztési célkitűzések meghatározása és ezek megvalósítása.
Elnök:Szász László
Székhely: 7095, Újireg, Kossuth u 13.
Adószám: 18522165-1- 17